|
99,98% a kohóólom tisztasága és 11,37 kg/dm3 a fajsúlya.
Kapható sík ill. hullámlemez valamint szalag kivitelben.
VIGYÁZAT, MÉRGEZŐ!
Az egészség – és munkavédelmi szabályokat mindíg be kell tartani!
Raktárról Pb 99,94 és Cu, Pb 99,97-es minőségű lemez kapható 0,5 mm-től 5 mm vastagságig, általában 1000x2000 mm-es táblában.
Az ólom lemez egy sokoldalúan felhasználható termék. A nagy sűrűsége, az anyag lágysága, a korrózióállósága és a 100%-os újrafelhasználhatósága elengedhetetlen tulajdonságok.
Felhasználható tető kiegészítők gyártására, kandalló és falcsatlakozások, napkollektor és napelem-rendszerekhez, füstgázelvezetéshez, ipari lamináláshoz , reptéri átvilágó kapuk készítésére, orvosi röntgenrendszer leárnyékolására.
Bevonat technológiák:
Az ólom lemez bevonata szükséges lehet építészeti - esztétikai okok miatt pl tető, valamint higiéniai okokból is pl. sugárzás.
A bevonat lehet lakkozás, ónnal történő bevonat vagy ragasztás.
Az ötvözet kiválasztása jelentősen hozzájárul a végtermék minőségéhez. A változó piaci igények, az anyagvastagságok csökkentése iránti igény miatt szükség van az új ötvözetekre. Az új ötvözeti fejlesztéseknek köszönhetőek már az egyre szigorúbb mérettűréssel gyártott ólom fólia is ellenáll az erős mechanikai vagy időjárási hatásoknak.
Ólom (Plumbum)
Kémiai jele a Pb, atomsúlya 206,39. Természetes állapotában, mint ásvány igen ritka. Sói közül vízben csupán a nitrát és acetát oldható, ha sóinak oldatába vas- vagy cinkrudat függesztünk, az ólom fénylő kristályos egymással összefüggő lemezkékben válnak ki (ágas-bogas fácskák). Az ólomnak a természetben előforduló vegyületei részben oxidáltak, részben kéntartalmúak.
Az ólom kinyerésének módja függ az ólomércet kisérő közettől. Legegyszerűbb, ha az ólomérc földel, mészkővel, meddő közettekkel, ártalmatlan anyagokkal fordul elő. Ilyen esetben az érc pörkölhető. Ilyenkor kénes sav, kénsav és ólomoxid keletkezik.
A pörkölést alacsony hőmérsékleten végzik, hogy ne olvadjon az ólomérc, mert akkor a levegő behatása csak a felszinen történik meg. A vékony réteg tüzelő anyag mellett sok levegőt kell bevezetni, hogy oxidáló láng keletkezzen. Részben az ólomréteg és ólomoxid egymásra hatva a kénessav mellet kiválik az ólom.
Ha a folyós fémólom nem gyűlik össze, akkor dús ólomkénes tömeg marad hátra és ezt magas hőmérsékletre hevítik, hogy az olómkéreg is megolvadjon, vagy az ún. kicsapó eljárást alkalmazzák. Ezen kiválasztó eljárás során az ólomérchez olyan anyagot teszünk (pl. vasat), amely a kénhez szegődik és az ólmot kiválasztja. E módszer kivitelezéséhez szolgál az ún. Pillitz-féle kemence. Ez egy magas akna több fuvónyilással, amibe beleteszik az ólomércet vassal és salakképző anyagokkal keverve. Hasznáják a két eljárás ötvözésést is: először az ércet pörkölik, azután szenet és vasat adnak hozzá. Így sokkal több ólmot nyerhetünk. Az így keletkező ólom igen rideg és kemény, benne arany és ezüst fordul elő csekély mennyiségben. Ezt az ólmot még finomítják. A kohászati szempontból finomított ólom, nem tartalmaz aranyat vagy ezüstöt. Az egész tömeg csak kb. 99,7-98,8% ólmot tartalmaz, de a tiszta ólom tulajdonságaival rendelkezik.
Régen az ólmot hajófenék borítására és vizvezeték csövek készítésére használták, 2 rész ólom és 1 rész ón öntvény alakjában. Az ókorban a legkiválóbb lelőhelye Spanyolország volt. Mátyás király budai vízvezeték rendzserének mellék csőhálózatában ólom vagy ónozott, esetleg tiszta ón csöveket használtak. Az ólomnak vontos szerepe van a kénsavgyártásban, akkumulátor telepek készítésében, belőle készítik a puskagolyókat és a sörétet.
|
